A hat legnagyobb meteoritkráter a világon

A meteoritkráter (más néven asztrokráter, becsapódási kráter vagy medence) egy kör alakú mélyedés, amely egy meteorit, aszteroida vagy általában egy égitest becsapódásakor keletkezett egy bolygó felszínén. A Föld bolygón számos ilyen kráter nyomai találhatók, amelyek geológiai korszakok során becsapódtak bolygónkba. Az egyik leghíresebb például az, amelyről úgy vélik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozta (az úgynevezett kréta-paleogén tömeges kihalást). E kráterek némelyike ma is megtalálható a föld alatt, vagy legalábbis az általuk hátrahagyott nyomok. Másokból gyönyörű tavak lettek, megint mások ma is kietlen és távoli helyek. De melyek a világ legnagyobb átmérőjű kráterei?

A Vredefort-kráter a legnagyobb meteoritkráter a Föld felszínén, átmérője mintegy 300 km, és a dél-afrikai Északnyugat tartományban található. A Dél-Afrikának ebbe a részébe becsapódott meteorit átmérője a feltételezések szerint 10-15 km között lehetett. Ez a kráter nemcsak a legnagyobb, hanem a legrégebbi is, mintegy 2 milliárd éves múltra tekint vissza. Ezt a fotót hivatalosan a NASA adta ki.

A mexikói Yucatán-félszigetről készült domborzati képen a Chicxulub becsapódási kráter finom, de félreérthetetlen jele látható. A legtöbb tudós ma már egyetért abban, hogy ez a becsapódás okozta a kréta-tercier kihalást, azt az eseményt, amely mintegy 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok és a Földön akkor jelenlévő legtöbb élőlény hirtelen kihalását jelentette. A fotót a NASA a JPL-lel közösen tette közzé.

Bár a kráter átmérője jelenleg "csak" 130 km, a tudósok feltételezik, hogy eredetileg több mint 260 km átmérőjű volt. Ez a világ egyik legrégebbi krátere, több mint 1,8 milliárd éves múltra tekint vissza. A tudósok 2014-ben megállapították, hogy a krátert egy üstökös becsapódása alakította ki. A képet a NASA World Wind műholdja készítette.

Ez a kráter elsősorban azért érdekes, mert a világ negyedik legnagyobb krátere (100 km átmérőjű), de különösen azért, mert a krátert létrehozó aszteroida becsapódásából gyémántok is keletkeztek. A hatalmas hőmérséklet és nyomás ugyanis lehetővé tette, hogy a Szibériának ezen a területén nagy mennyiségben jelen lévő grafit gyémánttá alakuljon. Ezek a gyémántok még ma is léteznek, nagyon kicsik, és ipari célokra használják őket.

Egy 214 millió évvel ezelőtt bolygónkra hullott, mintegy 5 km átmérőjű meteorit az oka a kanadai Quebec tartomány központi területein található, 1942 km² felületű, gyűrű alakú Manicouagan-tó kialakulásának. A Chicagói Egyetem és a New Brunswicki Egyetem tudósai feltételezik, hogy a Manicouagan egy többszörös becsapódás része volt, amelyből a franciaországi Rochechouart-kráter, a manitobai Saint Martin-kráter, az ukrajnai Obolon-kráter és az észak-dakotai (USA) Red Wing-kráter is keletkezett.

A NASA World Wind műholdja gyönyörű képet ad az 580 millió évvel ezelőtt keletkezett, 90 kilométer átmérőjű dél-ausztráliai kráterről. Csak 1986-ban azonosították, a tó szigetein található sokkoló kvarc és a széttört kúpok jelenléte miatt.